Huzatot kapva

 

néztem repülőt

fentre vágyva szálltam

gondolatommal

láttam szenvedést, fájdalmat, éltem együtt vele, mígnem huzatot kaptam, a friss levegő eszemet vette, és már nem vágyok másra

csak lélegzetre

szerelmes lettem a szerelembe

Vétlen voltam, áldozat, kikiáltom, én nem tehettem róla

mégis én voltam a bűnös, a jelzőfény homlokomon világított

azt hitem, mindenki azt nézi, és szégyenemmel keltem feküdtem

míg egy szép nap huzatot kaptam, és felsejlett előttem egy másik élet melyet megérdemeltem

Vétlen voltam, magamat zártam börtönömbe.

Vétlen, csak mások akarták, hogy megsemmisítsem magam, hogy annulálódjak, eltűnjek, megszűnjek, mert akkor nem vagyok útban

Pedig útban igazán sosem voltam, mert az út a lábam alatt született meg, amin jártam

Vétlenbűnös-mi értelme ennek.

Csak én vagyok, és a végtelenség. Belül tágas, ami kívül nem látszik

Teret tartok magamnak, végtelen teret, ahol bármi lehetek már: szabadságom megágyaztam magamban. Csak én léphetek e térbe, vagy néha kedvesem, de nagyon kell akarnia.

Kedvesem. Hova lettél, elillantál mellőlem, oly hirtelen. Vagy mégsem. Hiszem fejemben is él belőled egy, aki nem azonos Veled, de én mégis kedvelem, vagy félem ? Nem tudom.

 Meglepsz-e majd, ha azt hiszem, vége, visszajössz -e még? Hogy lesz ez, mondd, mert nem értem e fogalmat, hogy örökké. Vagy csak élni kell  a mostot? hiszen minden megvilágosodott azt mondja, éld a pillanatot, hiszen csak az létezik. A múlt és a jövő mozdulatlan. ahol cselekedhetsz, az csak a most.

Nem ijeszt a Majd, ahol nem leszek elég. A Van:  a Most. A Volt pedig már csak kisértet lakta holt vidék, hova nem szívesen kirándulnék. Jó ha Te sem teszed.

 

 

 

Megint szégyen,

 és nem tudom, hová csendesül ez majd bennem....

Valamiért  éreztem egész nap, hogy erzsébet-baleset,  ez benne volt a levegőben.... Éjjeli nem-alvás eredménye: a gyermeki énem mindig meg kell védjem, még ha a igazság nem is az én oldalamon áll is ....

ha hibázok, akkor mentegetem magam, mert valamiért még mindig nem tudom vállalni érte a felelősséget? Védem gyermeki énem, aki igazságtalanságokat viselt el, és nem álltam ki érte, akkor, és  ahogyan kellett volna...

de nekimentem véletlenül a 30 milliós Audinak, kicsit látszódott, reméltem, hogy nem látja senki, de résen volt a kollega, és mindjárt mondta, hogy nem látok, miért nem volt jó nekem a napon állni, miért akartam átállni,  hogy nem tudok vezetni, és én megint védtem a kislányt.....ott, belül....aztán a saját autóm is kárát látta mert annyira nem bíztam már magamban. mert át akartam megint állni....mint aki direkt csinálta komolyan.....de nem akarom a felelősséget áthárítani, én hibáztam. És torokszorító ezt mondani, igen, én tehetek róla, senki más. A felnőtté válás fontos összetevője, az, hogy vállalom, én én én. Odatettem a névjegykártyámat, majd ír a nő, aki Nyiregyi, hogy mennyiért csináltatta meg a 30 milliós autóján 2 elem fényezését..mondtam neki, hogy nálam első  az ember, második a tárgy, de nem hatottam, meg, gondolom sziklaszilárd elveket vall, melyekből nem óhajt elmozdulni, hiszen akinek ilyen autója van, az biztos sok pénzt keres, és tökéletes .....legalábbis ahogyan ő hiszi azt...."mégis milyen értékrendje lehet annak, aki egy lakásnyi pénzért vesz autót? "

állandósul a torokszorítás. Eszembe jut, hogy ma és holnap maszkban végig kell ülnöm 8 órát, és kész vagyok, és ma már utána családi összejövetel is lesz, melyről haza kell szállítanom őket.....kell a kocsi, nem vihettem el csináltatni, mert ere sem tudtam nemet mondani, mert elintézte nekem a napomat a telefonba...

eszembe jutott, mi lenne, ha nem vezetnék.....fájna a lábam....eszembe jutott, mi lenne ha nem lenne jogom vezetni, mert annyira úgy szóltak a kollega szavai....rájöttem, hogy ezek az én gondolataim, és ő is értem haragszik, nem ellenem, mert azt mondta, hogy Te szívod meg....azt mondta tolatni nem tudsz csak egyenesen menni.....hát hányszor tolattam már és semmi baj nem volt? Rengetegszer.....

jogom van vezetni, és kész. Csessze meg, aki máshogy gondolja, még ha az én vagyok is. 

Dagályba, ketten......

elmentünk a Dagályba, én is a tinnitusz
 ringtunk a gyógyulás vizében én és a tinnitusz
 mentem sülni szaunába én
 merültünk a hideg vízbe én és a szédülés
 lassultunk a jakuzziban, én és a tinnitusz .
 tűnődtünk az embereken, én és a tinnitusz .
 kaptunk másik nézőpontot én és a tinnitusz
 másik fókuszt, és figyelmet
 mélyen tiszta lélegzetet
 befogadó lelkületet-én
 disszonáns hajszárító zúgást-szekundsurlódást
 letört köröm bánkódást, én és a tinnitusz
 sietve távozást, "talán igaz sem volt" változást....én, és a tinnitusz-- .

egy dalt akarok írni

Régebben olyan kreatív voltam, hova lett ez? Hova mászott a versírókám? egy vers kellene, egy dallam hozzá, és lenne egy saját dalom. Vajo hogyan hozhatnám magam újra olyan lelkiállapotba, amiben meglátogat az ihlet?

anyám és az én saját életem

..............a családállítás óta bennem van az, hogy külön szeretnék menni. Persze, pont most, amikor anyám alig bír járni és egyre több segítségre lesz szüksége? Talán anyagilag most gyarapodtunk meg annyira hogy ez lehetségessé váljon...De mégis milyen módon? Az albérlet másoknak ad pénzt, értelmetlennek tűnik...Egyfajta menekülésnek, pedig én tényleg ki akarom próbálni hogy működöm egyedül. Amikor tényleg nincs egy barátságos hang körülöttem, nincs senki, akin kiélhetem a cezaromániás ösztöneimet... Fura volt a fogadtatás. Elsőre megértette, sőt zt mondta, ő nyugdíjas otthonba akar menni, mint a Vilma. De mikor megtudta, hogy ez hány millió forintba kerül, mindjárt visszakozott. Másnapra már megvolt az igali nyaralás tanulsága: Én akarom nyugdíjas otthonba dugni, holott, az Ő ötlete volt, én akarom mégis odadugni, mert gonosz vagyok, hogy a saját életemet akarom élni. hát nagy nehezen kimagyaráztam ebből magam, pedig tényleg nem ártana, mondjuk, ha Ő kicsit messzebb lenne. Pedig most látom, hogy visszafogta magát, hogy mennyire hasznos akar lenni az életemben, hogy ennyit segít.....Most egyenlőre jó. De láttam, hogy mennyire le van romolva az állapota, és magyarán szólva rendesen lesokkolt.... persze az az igazság, hogy sok pénzre van ehhez szükség. És ha különmegyek, akkor ég többre, és ez megint nyomást okozna nekem.....amitől épp hogy megszabadultam-. nem könnyű a dantés. El kell napolni ezt az egészet, jegelni, kell, mert ha anyám rosszabbul lesz, kelleni fog a pénz.

markáns.....

Ő:köszönöm . Én:Mit köszönsz kedves? . Ő:mindent a bizalmad a figyelmed így hirtelen . É:Tunder vagy James. Vigyázz Magadra! . Ő:majd te vigyázz rám, amikor ... . Én:T e vigyázz rám, Te férfi Közben találtam egy Bondot. Érden el és bonyolult kapcsolatban.. . Ő:Remek Meg is van a 2 pasid? . Én :Nem beszéltem vele . Ő:Bakancslista . Én:Meg egy sincs.. . Ő: Szóval én sem . Én:Meg nem láttuk egymast. Addig hogy? . ŐBizalom legyen Tiszteljük egymást Hogy, de mit is? . ÉN:Addig hogy mondhatnam hogy van valaki ha még nem is találkoztunk? . Ő:Bakancslista . ÉN:Nem holnap halok meg, remélem . Ő:Remélem De hátha bejönne . ÉN: Ki? Illetve. Mi? Ő: Bakancslista ÉN:Nézd ez annyira nem fontos nekem, Nem ez a lenyeg. . Ő:Sejtettem De sosem tudhatod. ÉN: Ismerkedjünk. Aztan meglatjuk. Ő:Mármint? Eddig is azt tettük . Én:Leragadtunk egy kis szegmensenel a dolognak . Ő:Éspedig? . ÉN: Nem tudom h mit csinálsz, pl Rólam bezzeg mindent tudsz . Ő:Az olyan fontos? Miért? Nem értem Irtam Nem kértem, te adtad meg Nekem nincs web oldalam Se más . ÉN:Jó érvek. Szóval marad a titkolodzas . Ő:Nem érv, tény Nem weboldalt kérdeztem. Próbálok kommunikalni . Ő:Nem igazán fontos a munka Mert én nem Értem El is köszönhetünk Nem erőszak Jönnek utánam is Hidd el . ÉN:? Ez hogy lett ebből? Ő:Ha nem tetszik Szerinted én nem kommunikálok . ÉN:Ezt hol mondtam? . Ő:Sőt leragadtam . ÉN:Leragadtunk a szex temanal . Ő:Sajnálom . Én:Nekem ez sok volt . De ha ez Neked probléma... . Ő:A kutyák nem érdekelnek Sok. Értem . ÉN:Sajnos irogatva elcsusznak a dolgok . Ő:Ez van . Én: Én érzem magam unalmasnak . Ő:Itt kell megoldani Nem mondtam ilyet Ha menni akarsz menj . ÉN: Így erzem . Ő: Értem. Erre mondtam jönnek utánam is . ÉN: Te akarsz menni.Nem én. Én szeretnélek megismerni De nem adsz semmit Magadbol . Ő:Ennyitől még nem megyek el . ÉN: Megfoghatatlan vagy . Ő:Értem.Sajnálom . ÉN:Úgy gondolom h Neked van sok más nálam érdekesebb, Én egyedül vagyok regota . Ő: Te ismersz . ÉN: Nem könnyen engedek magamhoz közel embereket . Ő: Te tudod nekem ki van Értem . ÉN: De ha ez nem kell menj . Ő: Ne támadj Nem bölcs dolog Te dolgod Merev vagy Sértődés van És támadás Nem szeretem Elűz . ÉN: Nem támadok. Úgy érzem dobni akarsz, csak mert érdekel hogy mit csinálsz. Ha nem a Te szabalyaid szerint vannak a dolgok akkor el is tünhetek. . Ő:Dobni? . ÉN:Te írtad: El is köszönhetünk . Ő: Miket mondasz El is fogunk . ÉN: Jó akkor szia Ő: Max 5 mondat Sértve vagy Ezért letiltalak Szóltam Nem adtam rá okot Szia

Watsu

Már régen el szerettem volna menni kipróbálni, önmunkás társaim szerinti csodás élményt. Gödön volt hozzá szerencsém, és tényleg szuper volt. Vezetett lazítással kezdődött, majd szépen lassan fokozatosan nyertem bizalmat a gyengéd irányításban. Éreztem, hogy kettészakadok, amiről később kiderült hogy az osztódás, természetes folyamat Éreztem magam a világűrben lebegve, vörös vízben magam körül, miről kiderült hogy vér, és a levágott angyalszárnyam miatt van ott.. Volt víz alá merülés is, és érdekes volt megtapasztalni, hogy feljöhettem, ha úgy éreztem, nem jó, olyan voltam akkor int valami királynő, aki átveszi az irányítást, és éreztem hogy meg vagyok tisztelve. egyetlen egy volt rossz, amikor jobb oldalról voltam irányítva, azt ráncigálásnak értem meg férfi vonal részéről, a bal oldalt ugyanaz pedig anyai, női oldal, hogy segítségemre van szüksége, egyfajta rám utaltságot éreztem, ami jó is volt, és rossz is volt egyben. Víz alatt is voltam, imádtam, bár nem volt meg a teljes biztonságérzetem az elején, de fokozatosan beleengedtem magam a helyzetbe. Mindenkinek ajánlom. Név és teló nálam.